Mint ahogy az élet minden területén, tiszteletben kell tartani a múlt hagyatékát, lenyomatát, és megbecsülve továbbadni azt az utókornak. (Ó, de szép lett eme mondat) Ez az autók esetében sincs másképp, nincs is szebb látvány mint egy jó karban lévő idős autó. Az oldtimerekről már ne is beszéljünk...

A tavasz, és egyben a jó idő eljövetelével előkerülnek a garázsok mélyéből, az egész télen mellőzött szemtelenül jó állapotú hétvégi autók. Valahogy így képzelem el jövőbeli autóparkom egyik tagját.

A napokban kaptam lencsevégre, hogy maradjunk a heti témánál, ezt a figyelemreméltóan jó passzban lévő BMW 3-ast.

Minden eleme sértetlen, a kipufogó vég sem rozsdás, ami egyértelműen arra utal, hogy jó kezekben van az autó.

Egyébként a második generációs 3-asról beszélünk, amit 1982-től jómagam születéségi, '94-ig gyártottak. Az E30-tól, vagyis ettől a típustól számíthatjuk a már tradicionális hátsókerék meghajtást. Ehhez a típushoz már minden modellváltozat elérhető volt, gondolok itt a 2 ajtós kupéra, a kombira, a kabrióra, és a 4 ajtós szedánra, szemben elődjével amit csak 2 ajtóval volt elérhető. Az E30 érdekessége még, hogy az ő idején jelent meg a mára már ikonikus M3 is. Pontosabban 1985-ben jelenet meg a 190 lóerős fenevad, aminek ereje 1990-re elérte 235 lóerőt.

Ilyen bánásmódot érdemelne minden autó, nem pedig a bontót.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.