Magyarország tele van meglepetésekkel és itt most nem az éjfélkor a sarokról előugró vén szatírra gondolok, hanem teljesen másra. Olyan autós kultúra nyomaira lehet néhol bukkanni, mely valóban elhalványítja a fehér flotta-Focusok és Octaviák hadát. Nem lehetetlen belebotlani ritkaságokba a magyar tanyavilágban, amik talán már régen elfeledve, értéküket néma csöndben őrizve alusszák Csipkerózsika álmukat.

Ahol autók vannak, ott találhatók kis műhelyek is, amikben ha nem is mindig a hazai alapanyagból, de zajlik a munka, hogy talpra állítsák a hányatott sorsú négykerekűeket. Annak ellenére, hogy ezekkel a dolgokkal mind tisztában voltam mégis meglepett, amit nemrég láttam.

Reggel az egyik közösségi oldalon kaptam egy üzenetet egyik ismerősömtől aki előszeretettel hódol a car spottingnak. Az üzenetben lévő linket megnyitva egy TVR képét pillantottam meg. A kép alatt egy komment volt, amit az autó tulaja írt, amiben megemlítette, hogy több TVR-ük is van. Rövid kutatómunka után már telefonon is sikerült beszélnünk és rövid egyeztetést követve már csak várni kellett a jó időre.

Első telefonbeszélgetésünk után 3 héttel már autóztam is a műhely felé, ugyanis végre sütött a nap, aminek nálam jobban már csak fotós barátom örült. Fél óra autókázás után már meg is érkeztünk egy eldugott kis helyre. A srác akivel beszéltem Odin, (mostantól így fog szerepelni) már várt minket, a háta mögött egy Jaguar XJR-S-sel. Mit ne mondjak szívverésem már ekkor felgyorsult, ez pedig csak fokozódott a műhelybe belépve. Egy Saab 900 Turbo kabrió, három TVR Chimaera és 3 Jaguár fogadott minket, amiből 2 darab ritkább, mint a józan ember egy falunapon. Hátul hatalmas alkatrészhalom, itt-ott egy szétszerelt Jaguar V12-es, TVR V8-as. Szerencsére Odin kezébe vette a dolgokat és nem hagyott minket balfék módjára átszellemült arccal keringeni a műhelyben, hanem rögtön odavezetett minket egy már kész Chimaera alvázhoz, ami egész fel volt újítva, különös gondot fordítva természetesen a rozsda elleni védelemre. Apropó rozsda! Volt fenn az emelőn egy Jaguar, amit egy sós tengervízzel teli mélygarázsból kellett kihalászni, képzelhetik, hogy milyen állapotban lehetett. Mára már olyan mintha most jött volna le a gyártósorról. Mivel Odinék tudják, hogy ezek az autók hol hajlamosak a rozsdásodásra és hogy ezeket a helyeket a gyár gyárilag nem vette kezelésbe, így ők ezt megcsinálják. Minden olyan részét, alkatrészét az autónak, amiről tudják, hogy gond lehet vele, vagy, hogy eredetileg nem a legtökéletesebb, azt feljavítják, újat csinálnak helyette és azt építik be az autóba. És ekkor hangzott el az a mondat, ami igazán sziven talált.

-          Mi úgy restauráljuk az autókat, hogy egy kicsivel jobbak legyenek, mint eredetileg.

Egy példa. A Chimaera városban hajlamos a túlmelegedésre. Odinék, orvosolva a problémát, csináltak egy saját hűtőt, ami 40%-kal jobban teljesít és így az ismert problémát ki is küszöbölték. Vagy említsük meg a már korábban tárgyalt rozsdásodási hajlamot is : A TVR sokszor már gyárilag úgy építette be az autókba az alvázat, hogy az rozsdás volt. Megdöbbentő, de ismerve a TVR stílusát nem annyira meglepő. A felújított alvázak persze megkapják a rozsda elleni kúrát és 25 év garanciát vállalnak rájuk Odinék. A fékekket is kicserélik nagyobbakra, sőt még a tetőt is újravarratják, mert az eredeti bizony magától kezd egy idő után darabjaira bomlani.

Pár szó a TVR-ről. Semmi köze a TVR7 műsorújsághoz, szóval ebből nem tudjuk meg a Barátok Közt kezdési idejét. A céget a TVR Engineering-et 1947-ben alapították, a név pedig az alapító TreVoR Wilkinson nevéből jön. Már a kezdetek óta a jól bevált iskolát követve kicsi, könnyű autókat csináltak üvegszálas karosszériával és erős, az idő előrehaladtával egyre nagyobb, motorokkal. Röviden jellemezni a TVR-t úgy lehet, hogy fogtak egy könnyű karosszériát, egy erős motort, majd ami alkatrészt össze tudtak „kukázni” azt beledobálták és kész. A részletekre, hogy akkor ez most ilyen meg olyan helyzetben hogy is lesz, arra nem figyeltek, vagy ha igen, akkor se számítsunk milliós tesztkilóméterekre. Az Odinéknál jelen levő három TVR közül az egyik van csak összeszerelve, ami egy bevásárlós, saját használatra tartott autó és egyben a tesztautó is. Minden új dolgot először ezen próbálnak ki. Nincsen felújítva, ez látszik is rajta, de TVR-ektől szokatlanul kb 30000 km-t viszonylag gond nélkül teljesített. A motor még a megbízható Rover eredetű V8-as, így ahhoz majdhogynem mérhetetlen mennyiségben áll rendelkezésre alkatrész. Összelapátolt és megmosolyogtató részlet a hátsó lámpa, ami nem másból van, mint a 3. generációs Fiestából. Csak a forma miatt kapott egy plussz burkoló plexit, de ha jobban megnézzük akkor rögtön felismerhető. A beltérben a szokásos angolos manufaktúrás jelleg uralkodik, fa, bőr, aluminium, és a nagyi falvédőjére emlékeztető szövetbetétek.

Azért azt tegyük hozzák, hogy ezek a most készülő két Chimaeranál persze le lesznek cserélve sokkal igényesebb daranbokra. Minden alkatrészt felújítanak, jobbá tesznek, hihetetlen hogy mennyire részletekbe menően. Az egyik legjobb dolgot még nem is említettem. A TVR-ekből nagyon kevés balkormányos kivitel készült, átalakítani meg szinte lehetetlen, mivel az egész motortér asszimmetrikus és mindent át kell pakolni a másik oldalra plusz a kormányműből is egyedi darabot kell újra legyártani. Odinék viszont ezt is meg tudják csinálni, a most készülő egyik autó balkormányos (!) lesz.

Időközben beröffent a boltbajárós TVR, aminek már a hangjára való visszaemlékezés is a mai napig előhozza a libabőrt az alkaromon. Odin töretlen lelkesedéssel mutatja meg a két kabrió Jaguar karosszériát is. Laikusnak nem mondana semmit, de ezek a hihetetlenül ritka XJR-SC-nek a karosszériái. Összesen 50 készült belőle, ebből mára jó ha megmaradt 15-20. Ezt az utólsó két karosszériát a Jaguar a raktárában tárolta, míg végül Odinék megvásárolták őket. Alkatrészük annyi van az XJR-S-ekhez, hogy az kettő autót simán kihoz, így adott volt a lehetőség, hogy megépítsék az utolsó kettő SC-t. A Jaguar ígéretet tett arra, hogyha készen lesznek az autók és olyanok lesznek, mint az eredeti SC-k, akkor ők ezt hivatalosan is alá fogják támasztani és akkor elmondhatjuk majd, hogy igazából 53 darab készült ebből a ritka modellből, amiből az utolsó kettő nálunk Magyarországon. (Hogy miért nem 52 arra Odin cikke ad majd választ.) Persze a tárolás a Jaguarnál nem volt zökkenőmentes, hiszen pár horpadás díszíti a karosszéria egyes elemeit, de ezek könnyen kikalapálhatóak, igazából már csak meg, illetve össze kell építeni a két autót.

Kinn az udvaron végül közelebbről is megnézhettük az XJR-S-t. A Coupéból is csak kicsivel több mint ezret gyártottak (pontosan 1130-at), persze mára már jóval kevesebb maradt. A 6 literes V12-es motort tovább hegyezték az angolok, aminek az eredménye végül 333 lóerő lett. A forma a 70-es évek közepéről való, amit a 80-as évek végi 90-es évek eleji „sportosítási” szokások szerint teleaggattak műanyag elemekkel. A gond, hogy a felhelyezésük hagy némi kívánnivalót maga után, főleg az oldalküszöböknél, amik mögé bemehet a víz és ennek eredményeképpen a rozsda szépen elkezd felfele kúszni a kerékjárati íveknél. Odinék kupéja majdnem egy évtizedet állt egy angliai farmon, szóval tipikus „barn find” autó volt. Végül talpon jöttek haza vele, ami főleg azért nagy teljesítmény, mert az akkori tulaj saját állítása szerint még a sarokig se ment volna vele. A váltója 3 fokozatú automata, a fogyasztása minimum 16 liter és 180 km/h-nál fogyaszt a legkevesebbet. A műhelyben pihen még egy Maserati 3200 GT motor is, amihez van egy 6 fokozatú váltó, na az megy majd a Jaguarba, amivel már a fogyasztás is csökkenni fog. Még egy új gumiszettet kell levadászni hozzá, ami nagyon ritka, hiszen kizárólag a Pirelli gyártja pár évente ezt a méretet, kizárólag ehhez az autóhoz. Belül angolos elegancia uralkodik, egyedül csak a momo kormány lóg ki egy kicsit a sorból, de persze az is bőrrel borított.

A kulcs elfordítására az egész kasztnit megrázva éled fel a V12-es, majd rezzenéstelenül, hangját visszafojtva felveszi az alapjáratot. Odin mondta, hogy kipróbálta az érmés trükköt is és tényleg működött. Nem kell túl nagy dologra gondolni, csupán annyi az egész, hogy a motor annyira finoman és rezzenéstelenül jár, hogy a szelepfedélre simán rá tudsz állítani az élével egy érmét, úgy hogy az nem dől el. A gázkar meghúzására szépen pörgött fel a motor, szinte láttam magam előtt a vígan elégetett pár deci benzint, ahogyan semmivé vész egy szemvillanás alatt. Van még bőven munka ezen az autón, de ez így is marad mindenképpen, ahogyan az egyik SC is.

Közben szépen telt a délután, észre se vettük az eltelt 2 órát. Szóba jöttek a nagy vágyak, hogy mi lehetne a következő autó. Odin édesapjának régi álma egy Cerbera és csak idő kérdése, hogy mikor fogja egy ilyen is színesíteni a műhely látványát.

Balázs Bence

Fotók: Dani Zsolt

Odin cikke a Jaguar XJR-SC-ről.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.