Mai példánk is mutatja, mindig résen kell lennünk, mert nem tudhatjuk, hogy mibe botladozhatunk például egy parkolóház mélyén. Kedves Gáborunk születésnapjának következményeképpen indultunk egy kellemeset gokartozni, az egykori Material Centerbe, mai nevét homály övezi. Ugyanis a lakberendezési áruház enyhén szólva csődbe ment. Ma egy keretes szerkezetű kísértetházra hasonlít, mivel a legfölső szinten van egy konditerem, a mélygarázs legalján a gokart pálya, közte semmi. Az mondjuk érdekes volt, hogy egy fickó a második emeletre ment, ahol ugye nincs semmi, de ebbe most ne is menjünk bele.

Térjünk is a tárgyra, miután nagyon igényesen leparkoltunk, szemem megakadt a sarokban szunnyadó fenevadra, egy Nissan GT-R-re. Sajnos nem sikerült az autóról teljesen kielégítő képeket készítenem, de ezt majd kompenzálom.

Külsőre a GT-R egy nagyon agresszív autó, nagyon kiforrott forma, nagy fenékkel. Az autó oldalán alig vannak élek, bemélyedések, ennek ellenére nagyon jó az autó légellenállási mutatója. Egyértelműen hátulról a legszebb látvány. A brutál méretű fékbetétek magáért beszélnek.

Belül a japánokhoz híven, minden high-tech, a központi kijelző már a szükséges információknál is többet közöl a vezetővel.

2007-ben Tokyoban mutatták be az autót, azóta nagy sikert aratott, rengeteg díjat elnyert, köszönhetően fantasztikus vezethetőségének és erejének. Kezdetben 480 lóerőre volt képes a járgány, a 2011 facelift során ez felkúszott 545-re, a hangja meg egyenesen élményszámba megy.

Ez mind szép és jó, viszont nekem egy nagy bajom van a GT-R-el, hogy a Nissannak nincs presztízse a sportautók világában, nekem bárki jöhet 350Z-kkel meg NSX-ekkel, de az engem nem fog meggyőzni. Persze nagyon szívesen eljátszadoznék az autóval, és fülig érne a szám, ha nyomnék egy padlógázt, de ha választanom kéne egy Porsche 911 és közte, akkor a nálam német kupé lenne a befutó, még akkor is ha az elméletileg egy rosszabb autó. Nem minden az adatok és számok halmaza, egy autónak lelke is kell, hogy legyen, nem kell feltétlen tökéletesnek lennie, és ez hiányzik a GT-R-ből.

A gokartozás viszont nagyon szórakoztató, végre nyomhatja neki az ember tövig a gázt, és játszadozhat a kigyorsításokon meg a féktávokon, nekem sikerült 47.75 km/h is kicsikarnom a kis fűnyírómból. A futamon végül sikerült megkaparintanom az első helyet, de Gábor sem szégyenkezhet a holtversenyben elért 3. helyével.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.