Ottlétünk autós élményei az Audi neckarsumi gyárában tett látogatással teljesedett be. Nem gondolná az ember, hogy a Mercedes központjától nem messze található, Ingolstadt mellett az egyik legnagyobb Audi gyár. Neckarsum városról annyi az érdekes, hogy a város felét a gyár teszi ki. Panaszkodott rá az idegenvezető is, hogy már nem tudnak tovább terjeszkedni, mert az egyik oldalról egy folyó, a másik oldalról pedig egy vasút határolja. Nem igazán értettem, hogy ez miért is ekkora nagy probléma? Na, mindegy annyival azért megnyugtatott a touristguide, hogy Győrben viszont rengeteg hely van még terjeszkedni.

Na, de ne szaladjunk ennyire előre a történetben. Jól indult nekem a gyárlátogatás, hiszen az épület előtt ahol a bejárat található, kedvenc Audi típusaim álltak A3 sportback-ek. Az épületben a földszinten kiállított Audik voltak. Köztük A6, az új Q3, Q5 és egy A8-as aminek a gyártásba kaptunk később betekintést. A következő szinten a combosabb termékek állították ki, mint például A1 sport,S3, Q7 sport verzió, S5, A7 (a legocsmányabb színben, amiben kapni lehet) és a legkeményebb az R8 spider. Akkora fékeket még nem láttam, mint amekkorák ezen voltak a kb. 20 colos felnit majdnem kitöltötték. Ezen a szinten még volt egy bemutató a különbözőfajta ülésekről és utunk során (ahogy azt már korábban is említettem) itt találhattuk a legdurvább mörcsendájz részleget. Ahol tényleg minden volt a bögrétől a kis lábbal hajtott kiskocsiig. A legfelsőn pedig a német autóipar remekeit láthattuk egy kivétellel, ami egy a francia filmekből jól ismert Citroen D5-ös volt. Kiállítottak között találhattunk például VW Bogarat, egy Opel-t amivel annak idején sebességrekordokat döntögettek és az elmarathatatlan, minden Audi fanatikus kedveltje és nem mellesleg LOBY álomautója a Quattro. Szimulátorokba is botlottunk itt, amin 3 pálya volt azt hiszem (rutin-, országúti-és havaspálya). A szint fénypontja a számomra érthetetlenül giccses króm R8 5.2 quattro ami el volt különítve és kristály gömbszerű izék társaságában állt.

Kezdődjék a konkrét gyárlátogatás.  Az idegenvezetőnk jó fej volt, mondta, hogy dolgozott Győrben is, szóval így már közelebb éreztük magunkhoz. Kettő slágermondata volt, hogy a robot milyen szépen dolgozik, meg milyen okos. A másik pedig, hogy az A8-ba rendelhető klimatizált, masszázsülés. Vicceskedni is próbált, de azért annyira nem jött át, hogy klasszikust idézzek, mert ilyen viccei voltak, hogy most a robot cigiszüneten van és hasonlók.

Busszal szállítottak minket egyik gyárrészlegről a másikra. Az első állomás értelem szerűen a váz összeszerelő részleg volt. Amerre szem látott ott alumínium és fém alkatrészek pihentek.

Az összeillesztés az új modern eljárás szerint már ragasztással történik. Ezt a folyamatot robotok végzik. Élőben meglepően ügyesek a robotok és okosak. Nagyon érdekes őket nézni , hogy maguktól dolgoznak, ellenőrzik,mit csináltak, és ha a munkafolyamat igényli még szerszámot is cserélnek, amit idegenvezetőnk többször is kihangsúlyozott. Mára megváltozott az emberi munka és a robotok. Azoknál a munkáknál ahol nem bonyolult a feladat , de nagy precízségre van szükség ott már nem a robot végzi a kiegészítő feladatot, hanem az ember. Ennek a gyárrészlegnek a végén megnézhettük egyben is a karosszériát és megmutatták, hogy mi is a különbség a Lang verzió és a sima A8-as között. A különbség egy 15cm-es a kardánalagutat meghosszabbító panel, amit a hátsó ülések előtt helyezkedik el. Itt nem maradhatott el az Audinál már jól ismert marketingfogás. Ugyanis az idegenvezető megkért persze egy hölgyet, hogy emelje meg, a majd nem teljesen alumínium karosszériát. Ez tényleg nem nagy hátrány, egy ekkora autónál a súlymegtakarítás szempontjából. Azt is megmutatták, hogy ütközés estén hogy deformálódnak az elemek a motortérben, és ezek védik meg az utasokat a sérüléstől.

A következő részleg a házasság helye volt. Az alváz (köztük a motor, váltó) és a karosszéria házassága. Ezzel a kifejezéssel az idegenvezetőnk is elviccelődött egy darabig. A szokásos módon zajlott a történet, alulról tolták fel az alvázat a karosszériába. Itt két szerelő dolgozott egy autón. Ezen a részlegen a gyártás alatt lévő autók egy tálcaszerű dolgon szaladtak fel-alá.

Az utolsó részen a végső munkafolyamatok zajlottak a beltér, és a kerekek be és felszerelése történt. Itt megtudtuk, hogy az összeszerelő részlegen egy A8-as összesen 24 (órában, nem napban számolva) órát tölt el. Itt már felfedezhető volt, hogy melyik A8-asokat gyártják az amerikai piacra, a jellegzetes idexlámpánál elhelyezett narancsszínű macskaszemekből a lámpatesten belül. Azt is elárulták, ami tényleg meglepő, hogy a legyártott A8-asok 60%-át Kínában értékesítik! Érdekes még az is az, hogy a Japánban eladott autók között sok a balkormáynos (ott baloldali közlekedés van, szóval ott a jobb oldali lenne a természetes) és ott ez felvágos mert ebből látszik, hogy azt az A8-ast Európában gyártották.

Ezt követően még jön a részletes ellenőrzés, ha ott minden klappolt akkor máris bebugyolálják védőfóliába, és így már szállítható állapotban  van.

A gyár területén belül elhúzott előttünk pár R8 spider is, és egyet nem tudtam szó nélkül hagyni, ugyanis az ilyen dinózöld volt. Úgy tűnik, hogy a pénz és az ízlés nem mindig jár egy cipőben.

Egy részt még szívesen megnéztem volna a gyáron belül. A tesztpályát, de erre sajnos nem került sor.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.